A.HE. Fegyelmi szab.

APAGY

HORGÁSZEGYESÜLET

FEGYELMI SZABÁLYZAT

TARTALOMJEGYZÉK

A fegyelmi eljárás célja 3. oldal

  1. – Útmutató a fegyelmi ügyek elbírálásához 3. oldal
  2. – A fegyelmi hatáskörök 4. oldal
  3. – Fegyelmi vétségek 4. oldal
  4. – A fegyelmi büntetések 6. oldal
  5. – A fegyelmi büntetések mértékének meghatározása 7. oldal
  6.  – Egyes fegyelmi vétségek esetén javasolt büntetések 8. oldal
  7.  – A fegyelmi eljárás megindításának szabályai 13. oldal
  8.  – Az elévülés 14. oldal
  9. – A fegyelmi szervek működése 14. oldal
  10.  – Eljárási szabályok 14. oldal
  11.  – Fellebbezés 17. oldal
  12. – Újrafelvétel 18. oldal
  13.  – Eljárás ifjúsági taggal szemben 18. oldal

A fegyelmi eljárás célja

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, törvények, egyesületi horgászrend, az alapszabály, a hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai, a horgászerkölcs normáinak, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló marasztalással az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

1. §

Útmutató a horgászok fegyelmi ügyeinek elbírálásához

  1. A halőrök, horgászellenőrök, választott tisztségviselők kötelesek a tudomásukra jutott fegyelmi vétséget, szabálysértést, haladéktalanul az egyesület elnökének tudomására hozni. Egyben át kell adni a szabálysértőtől bevont területi engedélyt és állami horgászjegyet.
  2. Az egyesület tagjainak joguk, illetve kötelességük a tudomásukra jutott, vagy tapasztalt szabálysértést jelenteni. E bejelentések megtehetők a horgászellenőröknél. A szabálysértés tényét egyesületi tagok esetén, az egyesület elnökének tudomására kell hozni.
    1. Az egyesületi elnök vagy más tisztségviselő esetleges szabálysértését a fegyelmi bizottság elnökének kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmazni kell: a szabálysértés rövid ismertetését, az elkövetés helyét, időpontját, az elkövető nevét, esetleges tanuk nevét, adatait.
    1. Az egyesület elnöke a hozzá érkező bejelentést köteles megvizsgálni. Ha a rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják a szabálysértés elkövetését, azonban csekélyebb súlyú fegyelmi vétségről van szó, három hónapnál nem hosszabb eltiltás valószínűsíthető.

Az egyesület elnöke mellőzheti a fegyelmi eljárás elrendelését, és saját hatáskörben figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabhat ki. Erről írásbeli határozatot kell hozni és ebben fel kell hívni az elkövető figyelmét, hogy a határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül kifogással élhet.

Kifogás esetén köteles az egyesület elnöke fegyelmi eljárást elrendelni. Ha a bejelentés alapján súlyosabb fegyelmi vétségre lehet következtetni az elnök, írásban elrendeli a fegyelmi eljárást.

Az egyesületi elnök hatáskörben történő elbírálás csak az egyesületi elnököt illeti meg. Tartós akadályoztatás esetén a hatáskört a titkár gyakorolhatja.

2. §

Fegyelmi hatáskörök

  1. A tisztséget nem viselő tagokkal szemben, első fokon a fegyelmi bizottság, másodfokon az egyesület vezetősége jár el.
  1. Az egyesület ellenőrző bizottságának tagjaival első fokon a fegyelmi bizottság, másod fokon az egyesület közgyűlése az illetékes.
  1.       Az egyesület vezetőségének, valamint a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyében a vezetőség, másodfokon az egyesület közgyűlése jár el, beleértve az egyesület elnökét is.

3. §

Fegyelmi vétségek

Fegyelmi vétséget követ el az a horgászegyesületi tag, és ezért ellene fegyelmi eljárást kell indítani, aki a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.), a Halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: Vhr.), a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint az Apagy Horgászegyesület Horgászrendjének rendelkezéseit megszegi.

  1. Fegyelmi vétséget követ el, és ezért ellene fegyelmi eljárást kell indítani, aki ellen halgazdálkodással, horgászattal összefüggő, szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak.
  • Aki a horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, a horgászrendek az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesület jó hírnevét magatartásával csorbítja.
  • Aki horgászattal összefüggésben a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, és az adott ügyben igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak.
  • Aki – mint a választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő – kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja.
  • Aki a fegyelmi szervek idézésére, a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít.
  • Aki horgászvendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétő magatartását a horgászálláson, vagy horgászat közben nem a tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni.
  • Aki a horgászat során vagy egyesületi rendezvényen, vagy egyesületi helységekben botrányosan viselkedik, hőbörög.
  • Aki rosszindulatból, alantas szándékkal, az egyesület választott tisztségviselőit hamis állításokkal rossz színben tünteti fel, az egyesületről, működéséről olyat állít, ami rontja annak megítélését, vagy viselkedésével erkölcsi kárt okoz az egyesületnek.
  • Aki az egyesülettel szemben bármely okból fennálló anyagi jellegű tartozását megegyezésben rögzített, illetve megszabott határidőre nem rendezi.
  • Az az egyesületi tag, aki a részére kiadott engedéllyel, vagy azzal összefüggésben szabálytalanságot követ el, vele szemben az Apagy Horgászegyesület fegyelmi szabályzata szerint kell eljárni.
  • Amennyiben az egyesületi tag engedélyét más személynek átadja és azzal szabálytalanságot követnek el, akkor a tagot is felelősségre kell vonni.
  • A tó őrzésére vonatkozó előírások be nem tartása, megszegése.
  1. figyelmeztetés
  2. írásbeli megrovás

4. §

Fegyelmi büntetések

  • horgászattól, meghatározott időre eltiltás (3 hónaptól 5 évig terjedően)
  • egyesületből történő kizárás
  • A 4. § c) és d) pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a területi engedélyt a büntetés időtartamára vissza kell vonni, és az egyesületi kedvezmények teljes köréből ki kell zárni.
  • A fegyelmi büntetéseket a fegyelmi hatásköröket gyakorló szervek hozhatják meg. A próbaidőre felfüggesztett büntetések 6 hónaptól 2 évig terjedők lehetnek. Próbaidőt enyhítő körülmények figyelembe vétele, a bizonyítás közvetettsége, egyéb, az elbírálást nehezítő körülmény megléte esetén lehet alkalmazni.

Helye van alkalmazásának akkor is, ha a fegyelmi bizottság ismerve az eljárás alá vont személy korábbi, az egyesületben eltöltött előéletét, kellő visszatartó hatásra számít.

A fegyelmi büntetéseket csak bizonyított, vagy közvetetten bizonyított esetekben lehet kiszabni. A bűnösséget mindig a vádnak kell bizonyítani (nem a szabálysértőnek kell az ártatlanságát bizonyítania).

Bizonyíték lehet tárgyi, fénykép, videó felvétel, tisztséget viselő (pl. halőr, ellenőr vagy titkár) bejelentése a tapasztaltakról, illetve kettő vagy több horgász bejelentése. A személyes bizonyítást kizárja, ha bizonyíthatóan a vádló tanuk rossz viszonyban vannak az elkövetővel. Ha a tanuk rokonok, akkor csak egy főnek tekinthetők.

  • Olyan esetben, amikor a szabálysértés egyértelműen bizonyított, és az elkövetést az érintett horgász a feljelentésen aláírásával elismeri, a fegyelmi bizottság határozatát az érintett távollétében is meghozhatja. Amennyiben az érintett távollétét elfogadható módon és időben igazolni tudja, új időpont kijelölésével a fegyelmi eljárást le kell folytatni.
  • A két évet, vagy azt meghaladó fegyelmi büntetés, automatikusan az egyesületből való kizárást vonja maga után!

5. §

A fegyelmi büntetések mértékének meghatározása Általános alapelvek

  1. A szabályok nem ismerése senkit nem mentesít a felelősségre vonás alól.
  1. A szándékos és gondatlan elkövetést egyaránt büntetni kell (a szándékosság lehet súlyosbító, a gondatlanság enyhítő körülmény).

Alapelvek a büntetés mértékének meghatározásáról:

  • a cselekmény súlyossága
    • enyhítő körülmények
    • súlyosbító körülmények.

A cselekmények súlyosságát a javasolt fegyelmi büntetések mértéke kell, hogy tükrözze.

  • Enyhítő körülmény lehet, ha:
    • a vétkes fiatalkorú,
    • kezdő horgász (első év),
    • súlyos betegségben szenved,
    • feltáró beismerést tett,
    • tettét őszintén megbánta,
    • régi tag hosszú idő után első szabálysértése.
  • Súlyosbító körülmény lehet, ha
    • ittas elkövetés (nem szondával mért, csak magatartásából látszó),
    • már korábban is követett el fegyelmi vétséget (5 éven belül),
    • gyermek vagy más horgász engedélyével visszaél
    • megpróbálta félrevezetni az ügyben eljáró szervet,
    • a fegyelmi tárgyaláson indokolatlanul nem jelenik meg és a tárgyalás kitűzött időpontjáig magát hitelt érdemlően ki nem menti.
    • ha a fegyelmi vétséget bizonyíthatóan csoportosan követik el.

6. §

Egyes fegyelmi vétségek esetén javasolt büntetések

  1. Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogási tevékenység, az esetleges zsákmány mennyiségére való tekintet nélkül. Pl.: fenékzsinórozás, varsázás, dobó vagy emelő hálózás

– az engedélyezett csalihal-fogóhálónál nagyobb hálóval.

Speciális gereblyéző felszerelés használata pergetésben, vagy annak minősülő hármas horgos változata.                                                           

                                                                           3 hónaptól –3 évig terjedő eltiltás

  • Az ellenőrzésre jogosult személy (halőr, ellenőr, egyéb ellenőrzésre jogosult személy) hatáskörének gyakorlása alatt történő fenyegetés, tettleges bántalmazás, vele szemben kényszerítő eszköz használata (fegyver, annak minősülő tárgy, kutya, stb.)                                                                                                                                                                                           

                                                                                              3–5 évig terjedő eltiltás

  • A horgászat során, a horgászattal összefüggő okból (etetett hely, foglalt hely, stb.) keletkező vita miatti tettleges bántalmazás horgásztárs vagy egyéb személy esetében (Nem vonható felelősségre, aki jogos védelmi helyzetben cselekszik.)                                                     

                                                                                              1–3 évig terjedő eltiltás

  • Az ellenőrzésre jogosult személy, és a vezetőség tagjainak sértegetése, szidalmazása. Az ellenőrzés lebonyolításának akadályozása, az ellenőrzés megtagadása          

                                                                                              1–5 évig terjedő eltiltás

  • Tilalmi időben folytatott horgászat, zsákmány nélkül (vonatkozik a horgászrendben előírt tilalmakra, és a rendkívüli esetekben kihirdetett tilalmakra). Ilyen lehet telepítés, közgyűlés, horgászverseny.

                                                                          3 hónaptól – 1 évig terjedő eltiltás

  • Tilalmi időben, a tilalommal védett halfajból egy darab zsákmányul ejtése és megtartása esetén (darabonként)

                   1 – 3 évig terjedő eltiltás

  • Egy db méreten aluli méretkorlátozás alá eső hal megtartása

                       1-3 évig terjedő eltiltás (több db hal megtartása halanként további egy év eltiltás)

  • Tilalmi időben méreten aluli hal megtartása                                 

                                                                                              1–3 évig történő eltiltás

  (több db hal megtartása halanként további egy év eltiltás)

  • A súly korlátozás alá eső halak megtartása, elvitele

            3 – 5 évig terjedő eltiltás

  1. A kifogható halak súly, és db-számára vonatkozó heti vagy éves korlátozás túllépése

                1 – 3 évig terjedő eltiltás   

                                            (túllépés esetén darabonként további egy év eltiltás)

  1. A fogási naplóval történő visszaélés (szabálytalan javítás, rongálás, a napló elvesztése, stb.), aki a fogási naplóban a dátumot (hó, nap) és időt (óra, perc) nem olvashatóan és nem arab számsorral írja be.

                    1– 3 évig terjedő eltiltás

  1. Darabszám-korlátozás alá nem eső egyéb hal mennyiségének megszegése (pl. 4kg korlátozásnál 6 kg hal.)

          6 hónap – 1évig terjedő eltiltás

  1. Tiltott helyen történő horgászat, műtárgyakhoz való kikötés (műtárgynak minősül a tómederben mesterségesen létrehozott, épített, ipari célból létesített tárgy).

                                                                         6 hónaptól – 1 évig történő eltiltás

  1. Az éjszakai horgászat előírásainak megszegése

3 hónaptól – 1 évig terjedő eltiltás

  1. Szabályos horgászeszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat

(pl. gereblyézés)

1 – 3 évig terjedő eltiltás

  1. A használható horgászfelszerelések, botok 1 db-bal való túllépése

                      1 évig terjedő eltiltás

                      (további túllépés esetén darabonként plusz egy év eltiltás)

  1. Az előírt horgok számának túllépése

horgonként 6 hónap eltiltás

  1. A megtartani kívánt zsákmányt nemes hal esetén fogási naplóba történő bejegyzésének elmulasztása

           1 évtől – 3 évig terjedő eltiltás

  1. A megtartani kívánt zsákmányt egyéb hal esetén fogási naplóba történő bejegyzésének elmulasztása                                                                                   1 – 3 évig terjedő eltiltás
  • A fogási naplóval történő visszaélés (szabálytalan javítás, pontatlan vezetés, rongálás, stb.), valamint a fogási naplóban a horgászat megkezdésének napját nem jelöli és a dátumot nem arab számokkal írja be.

                      1– 3 évig terjedő eltiltás

  • Érvényes területi jegy nélküli horgászat

                                                                                                                            1– 3 évig terjedő eltiltás

  • Az ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító igazolványok felmutatásának vagy a horgászzsákmány bemutatásának megtagadása

                                                                                            3– 5 évig terjedő eltiltás

  •  Az éjszakai őrzés, és az ahhoz tartozó kötelezettségek elmulasztása

                                                                          1 hónaptól – 1évig terjedő eltiltás

  • Gépjárművel való parkolás szabályainak megsértése

                                                                 3 hónaptól – 6 hónapig terjedő eltiltás

  • Egyesületi rendezvényen (közgyűlés, stb.) történő rendbontás, a rendezvény lebonyolításának a többséget zavaró módon történő akadályozása (pl. ittas hőbörgés, a demokratikus szabályok figyelmen kívül hagyása)

6 hónaptól – 1évig terjedő eltiltás

  • Egyesületi rendezvényen (közgyűlés, stb.) horgásztárs, vagy tisztségviselő rágalmazása, személyiségi jogai szóbeli megsértése. Egyéb, olyan nem bizonyítható kijelentés, amely a horgásztárs tisztességét vonja kétségbe. (Nem tartozik ebbe a körbe a tisztségviselők beszámoltatásához szükséges kérdések. Az esetleges vélt vagy valós problémák feltárására vonatkozó kérdések, stb., azonban ezek megfogalmazása személyiségi jogot nem sérthet.)

                                                                           1– 3 évig terjedő eltiltás

  • Környezetvédelmi gondatlanság (szemetelés, stb.)

3 hónaptól – 1 évig terjedő eltiltás

  • Tűzrakás, tűzgyújtás szabályának megszegése

3 hónaptól –1 évig terjedő eltiltás

  • Kárt okozó környezeti szennyezés (olaj földre, vízbe eresztése, gépkocsi mosása a víztől számított 20 m-en belül, stb.)

                                                                               3 hónaptól –1 évig terjedő eltiltás

  • Vízvédelmi műtárgyak rongálása, gépjárművel a tó medrébe történő behajtás.

6 hónaptól – 1 évig terjedő eltiltás

  • A horgász taggal együtt levő vendég, és vendéghorgász által elkövetett szabálysértés esetén a tagot, minden esetben felelősség terheli vendége cselekedeteiért. Ide vonatkozik, az éjszakai horgászatra átadott ajánló kártya kiadója is.

3 hónaptól – 1 évig terjedő eltiltás

  • Az eltiltás alatt álló tag horgászat céljából vendéghorgászt az eltiltás ideje alatt nem fogadhat. Ez alól kivétel az engedéllyel rendelkező családtag.

                                                                                               6 hónapig tartó eltiltás

  • Partrendre vonatkozó előírások megszegése.

                                        3 hónaptól – 1 évig terjedő eltiltás                                                                                                   

  • A horgász felel az általa létesített, vagy fenntartott horgászhely, stég állapotáért. E fogalomkörbe tartozik a teljes felépítmény, valamint a bejáró is. Amennyiben többen használnak egy horgászállást, bejárót, annak állapotáért, közösen felelősek. Elhanyagolt állapot esetén, a felelősség kiterjed a horgászhelyen bekövetkezett balesetekre is.

A horgászellenőr felszólítására a tulajdonosok kötelesek az olyan hibákat rövid időn belül kijavítani, amelyek veszélyeztetik a biztonságos közlekedést, horgászást. Az ellenőr által megadott javítási határidő leteltével, ha a javítást nem végezték el, az érintettek területi engedélyét a javítás elvégzéséig be kell vonni.

  • Bizonyíthatóan csoportosan elkövetett szabálysértés esetén valamennyi személyt felelősség terheli. Egyéni elbírálás után a fegyelmi bizottság joga a cselekmény súlyát megítélni, a büntetést kiszabni.
  • Aki a tiltás ellenére a horgászhelyen főzés, és egyéb okból keletkező vegyszeres, szennyezett vizet a tóba önti, vagy engedi, autóját a horgászterületen mossa, szabálysértést követ el. Felszólítás, vagy súlyosabb esetben a területi engedély bevonása. Egyéni elbírálás után a fegyelmi bizottság joga a cselekmény súlyát megítélni, a büntetést kiszabni.
  • Egyéb, nem szabályozott cselekmények, szabálysértések, stb. büntetése 3 hónaptól 5 évig terjedő eltiltás, igen súlyos esetben, pl. csoportosan elkövetve a büntetés, kizárás.
  • Bizonyított szabálysértés esetén az eljáró első, vagy másodfokú bizottság az arra a tételre vonatkozó büntetés (tól-ig) alsó határa alá nem mehet. Többszörös szabálysértés esetén, a büntetés mértéke összevonható.
  • Két figyelmeztetés után – akár ellenőri, akár fegyelmi bizottsági, vagy egyesületi elnöki – a területi engedélyt be kell vonni, és fegyelmi eljárást kell lefolytatni.

6 hónaptól – l évig terjedő eltiltás

A fegyelmi eljárásoknál a döntésre jogosult a szabályszegésösszeskörülményének ismeretében, az itt megállapított keretek között dönt az eltiltás mértékéről.

Az egy horgászat alkalmával elkövetett több önálló szabályszegés esetén a cselekményekre kiszabható eltiltások időtartama összeadódik, de az eltiltás maximum 5 év lehet.

Amennyiben egy horgász egy szabályszegés elkövetése és szankcionálása után újra elköveti bármelyik szankcionált cselekményt, a második alkalommal az eltiltás az itt szabályozottak duplájára, de maximum 5 évre emelkedik.

Amennyiben egy horgász a korábbi eltiltástól számított 3 éven belül újabb szabályszegést követ el, az eltiltás mértéke legalább 2 év, de maximum 5 év lehet.

A fenti szabálytalanságok, és a javasolt büntetések csak a gyakorlatban legtöbbször előforduló esetekre terjednek ki. Nem szerepelnek benne az enyhébb megítélés alá eső fegyelmi vétségek (pl. a méreten aluli hal dobva történő visszaengedése a vízbe, a szomszédos horgászhoz a helyi horgászrendben megszabott távolságnál közelebb történő, elhelyezkedés stb.). A fent említett esetekben a javaslat szellemében a fegyelmi bizottság joga a cselekmény súlyát megítélni, a büntetést kiszabni.

7. §

A fegyelmi eljárás megindításának szabályai

Fegyelmi eljárást csak tag ellen, és írásban lehet elrendelni. A fegyelmi eljárás elrendeléséről az eljárás alá vont tagot haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmazni kell az elkövetett fegyelmi vétséget, az elkövetés helyét, időpontját, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, időpontját. Rendkívül súlyos fegyelmi vétség gyanúja esetében az elnök felfüggesztheti a horgászatra vonatkozó jogot, esetleges tisztségek gyakorlását az ügy kivizsgálásának időszakára.

Elrendelésre jogosult:

Egyesületi fegyelmi ügyekben: az egyesület közgyűlése, vezetősége, vagy elnöke külön-külön és egyidejűleg.

8. §

Az elévülés

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

9. §

A fegyelmi szervek működése

  1. A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjainak a fele, legalább azonban három személy jelen van.
  2. Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá, aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, vagy a sértettnek egyenes ágbeli rokona, házas- vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal, vagy sértettel munkajogi alá-vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos elbírálás nem várható.
  3. A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgálat, határozat meghozatalában az azt megelőző eljárásban részt vett.

10. §

Eljárási szabályok

  1. A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról.
  • Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.
  • Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza meg. Bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja. Az idézéssel együtt közölni kell vele az eljárás alapját is.
  • Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.
  • Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása között minimális határidő a három nap.
  • A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag kérelmére azonban zárt tárgyalást kell elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.
  • A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy egyébként zavarja, a teremből – figyelmeztetés után

– kiutasíthatja, és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezhet.

Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az elfogultságot. E vonatkozásban kérdést intéz az eljárás alá vontakhoz és elfogultsági kifogás előterjesztése esetén a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére, valamint a panaszos meghallgatására, aki egyébként a tárgyaláson jelen lehet és észrevételének megtételére a szerv elnöke köteles számára lehetőséget adni. Ennek megtörténte után az eljárás alá vont tag indítványára, vagy hivatalból is sor kerülhet a bizonyítás kiegészítésére, ennek kapcsán újabb tárgyalás kitűzésére.

  • A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a szerv megnevezését, tagjainak nevét, és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, horgászigazolványának számát, esetleg viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanuk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.
  • A jegyzőkönyvet a szerv tagjai és az eljárás alá vont tag és tanuk – vallomásuk végén – írják alá. Ha az eljárás alá vont tag a jegyzőkönyv aláírását megtagadja, az elnök a megtagadás tényét és annak az eljárás alá vont tag által megjelölt okát is jegyzőkönyvbe véteti.
  1. A szerv zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.
  2. Ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy
    1. terhére rótt cselekménye nem fegyelmi vétség,
    1. a terhére rótt cselekményt nem követte el,
    1. a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható,
    1. a terhére rótt fegyelmi vétség elévült,

     akkor a fegyelmi eljárást határozattal megszünteti.

  1. A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának számát, a tárgyalás helyét, idejét tartalmazza. A határozat második – rendelkező – részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni

A határozat harmadik – indoklási – része a fegyelmi bizottság által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a bizottság határozatának indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

  1. Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvétetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére nyolc napon belül megküldeni. Ajánlott levélben meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást elrendelő szervnek, vagy személynek, valamint az esetleges panaszosnak is.
  2. Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon jogerőre emelkedik. Ebben az esetben a határozatot a fegyelmi bizottság elnöke jogerősségi záradékkal látja el.
  3. Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesületi vezetőség által lefolytatandó első, és másodfokú eljárásban is.

11.§

Fellebbezés

  1. Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az egyesület elnökéhez kell benyújtani.

Fellebbezésre jogosultak:

  • az eljárás alá vont tag,
    • az eljárást elrendelő, Apagy horgászegyesület elnöke,
    • a sértett,
    • és a horgászellenőr.

A fellebbezés halasztó hatályú.

  • A fellebbezést az elnök – az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejáratától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú bizottságnak.
  • Ha a fellebbviteli bizottság a fellebbezést alaptalannak tartja, azt elutasítja, ellenkező esetben az első fokú határozatot részben vagy egészben megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bizottságot új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.
  • A fellebbviteli bizottság az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.
  • Ha a fellebbviteli bizottság a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen 30 napon belül, bíróságra benyújtott fellebbezéssel lehet élni.
  • A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését az egyesület elnökétől, vagy az ügyben eljáró első vagy másodfokú fegyelmi bizottságtól abban az esetben kérheti, ha a kiszabott eltiltás felét már letöltötte.

A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

12.§

Újrafelvétel

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha olyan bizonyítékokat jelöl meg, melyek az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmasak.

Az újrafelvétel elrendelése, vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület vezetőségének, illetve a meghatározott esetben az ügyben eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik. Az újrafelvételt elrendelő, illetve elutasító határozat ellen 30 napon belül bíróságra benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.

13.§

Eljárás ifjúsági taggal szemben

1. Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, azért a fegyelmi eljárás, elrendelése előtt – súlyos elbírálás alá eső esetekben az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.

Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Fegyelmi Szabályzatot az Apagy Horgászegyesület vezetősége jóváhagyta.

Apagy Horgászegyesület-elnöke sk.   Apagy Horgászegyesület-titkára sk.