ALAPSZABÁLY

Az Apagy Horgászegyesület

Alapszabálya

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról  szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján, az Alapszabály időközben bekövetkezett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege

 

Általános rendelkezések

1.

  • Az Egyesület neve: Apagy Horgászegyesület
  • Székhelye: 4553 Apagy, Kossuth u. 145.
  • Működése kiterjed az ország egész területére.
  • Kiadásait tagdíjakból, napijegyből, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.
  • Az Egyesület pecsétje: köralakú, köriratban az Egyesület neve, Székhelye és egy hal látható.
  • Az alapítás éve: 1990.
  • Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (alapcél szerinti tevékenység) folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

 

Az Egyesület célja

2.

  1. Az egészséges életmódra nevelés, a szabadidő kulturált eltöltésének a biztosítása.
  2. A horgászat, a versenyhorgászat, horgászsport népszerűsítése és fejlesztése.
  3. Az Egyesületi tagság horgászérdekeinek képviselete és védelme, valamint a kedvező horgászlehetőségek megteremtésének elősegítése.
  4. A tagság igény szerinti ellátása a horgászathoz szükséges okmányokkal.
  5. A horgászoknak, a horgász erkölcs és etika írott és íratlan szabályainak betartására és betartatására szolgáló ismeretek közreadása.
  6. A természet védelme, kiemelten a horgászvíz és az abban található élővilág, valamint a vízpart tisztaságának megóvása, tevékenyen fellépés a károkozókkal szemben.
  7. A fiatalok bevonása a horgászsportba, a természet, a vízparti környezet védelmére való nevelésük, a gyermek és ifjúság horgászok oktatása, ismereteik fejlesztése által a horgász és a versenysport utánpótlás megteremtése.
  8. Anyagi lehetőségekhez mérten biztosítja a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását.
  9. Elősegíti, hogy tagjai a horgászattal összefüggő törvényeket, jogszabályokat, előírásokat, egyéb rendelkezéseket, a horgászrend szabályait megismerjék, betartsák és betartassák.
  10. A saját szabályzatainak a betartásával és betartatásával segíti a halászati törvény és horgászrend ellenes cselekmények megelőzését és elkerülését, valamint a vizek és a természet tisztaságának védelmét.

 

Az Egyesület tevékenysége TEÁOR szerint

3.

  1. 9319 Egyéb sporttevékenység
  2. 9329 Máshova nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
  3. 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

 

Egyesületi tagság keletkezése, megszünése

4.

4.1 Az Egyesület tagja minden olyan természetes és jogi (vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, de jogszabály által elismerten működő szervezet) személy, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és akinek tagfelvételi kérelmét az elnökség jóváhagyja. A jogi (vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, de jogszabály által elismerten működő szervezet) személy tag jogait képviselője utján gyakorolja.

4.2 Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület vagy a Megyei Horgász Szövetség munkáját, továbbá anyagi, támogatást nyujtanak, de abban tagként nem kíván részt venni.

4.3 Az Egyesületnek nem lehet tagja az, aki horgászjegy váltásának tilalma, illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

 

5.

Az egyesületi tagság megszűnik:

  1. a tag kilépésével;
  2. a tag kizárásával;
  3. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

 

6.

6.1 Kilépés: A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti, kivéve ha a tag ellen fegyelmi eljárás van folyamatban illetve a tag az Egyesülettel szemben fennálló kötelezettségeit az előírt határidőig nem teljesítette.

 

7.

7.1 A jogszabályt, az Alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények:

Kizárás: Az egyesületi jogviszony kizárással megszüntethető, ha az egyesületi tag jogszabályt, a halgazdálkodási törvényt, az Egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén is, bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére.

Kizárásra fegyelmi eljárás lefolytatását követően kerülhet sor. Amennyiben a bizonyítékok egyértelműek a fegyelmi eljárást lefolytató szerv (fegyelmi bizottság az elnök jóváhagyásával) a fegyelmi eljárás mellőzésével is meghozhatja a határozatát. Fentiek alapján a taggal írásban közölni kell az eljárás megindítását, annak okát, bizonyítékait. A tagnak joga van – amennyiben kéri a fegyelmi eljárás lefolytatását – észrevételeinek előadására írásban, illetve a döntéshozó szerv előtt is megteheti ezt.

Fegyelmi eljárás mellőzésével kizárható továbbá az egyesületi tag, ha a közgyűlés által megállapított tagdíjat az Alapszabályban rögzített határidőre nem fizeti meg, erről az elnökség írásban határidő megjelölésével értesítette és a kitűzött határidő eredménytelenül telt el.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

7.2 Elhalálozás, vagy kizárás esetén a tagdíjfizetés kötelezettség megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők. Elhalálozás esetén az Egyesület elnöksége, egyéni elbírálás alapján méltányosságból, a már befizetett díjak időarányos részét visszatérítheti.

7.3 Az Egyesület tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az lapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

 

A tagok jogai és kötelezettségei

8.

Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható. 18. életévüket be nem töltött tagok olyan tisztségre nem választhatóak, melynek betöltése esetén önálló képviseleti jog illetné. Részt vehetnek és véleményt alkothatnak az Egyesület rendezvényein, jogosultak az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni. Kötelesek az Egyesület szerveinek határozatait betartani és kötelesek eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek. A tag segítheti az Egyesületet feladatai teljesítésében, a halállomány védelmében.

 

9.

Az Egyesület tagja köteles tagdíjat fizetni. Az éves tagdíj és a halasítási hozzájárulást a közgyűlés jogosult megállapítani, melyről határozatot hoz. Az újonnan belépó tagok a tagdíj 50%-át és a halasítási hozzájárulás mértékét a tagsági viszony létesítésének napján, a következő 50%-át június 10-ig az Egyesület pénztárába köteles befizetni. A már korábban tagsági jogviszonyban lévő tagok a tagdíj 50 %-át tárgyév március 15-ig, a következő 50%-át június 10-ig az Egyesület pénztárába köteles befizetni.

 

Az Egyesület szervei: közgyűlés és tisztségviselők

10.

10.1 Az Egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

10.2 A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  1. az Alapszabály elfogadása módosítása;
  2. az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. a vezető tisztségviselő (elnök és elnökség tagjai) megválasztása 5 évre, visszahívása;
  4. az éves költségvetés elfogadása;
  5. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek (elnökség) az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  6. azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos határkörébe utal;
  7. a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása 5 évre, és visszahívásuk valamint a fegyelmi bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása;
  8. tagdíj összegének megállapítása.

10.3 A közgyűlést az elnökség hívja össze évente legalább egyszer. Az Egyesület a közgyűlését az Egyesület mindenkori székhelyén vagy az Elnökség által kijelölt és a meghívóban szerepeltetett helyszínen tartja. A közgyűlést a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze kell hívni. A közgyűlésre a meghívást a hely, az időpont és a javasolt napirendi pontok megjelölésével legalább 15 (tizenöt) nappal korábban meg kell küldeni a tagok részére a helyben szokásos módon. Helyben szokásos módnak minősül az írásbeli értesítés, valamint az Egyesület székhelyén történő kifüggesztés.

A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:

  1. jogi személy nevét és székhelyét;
  2. az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  3. az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A tagok és az Egyesület szervei az Egyesület elnökségének címzett levélben a napirend kiegészítését kérhetik a közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül.

10.4 Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:

  1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
  3. az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezen okok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

10.5 A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.

A szabálytalanul összehívott közgyűlés határozatképes, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Az ülésen csak a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul.

10.6 Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 30%-a – az ok és a cél írásban történő megjelölésével – kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnökség a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról.

10.7 A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Nem szavazhat az, határozat meghozatalakor:

  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

10.8 A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a tagságot erre a jogkövetkezményre a megismételt közgyűlés meghívójában, illetve ugyanazon a napon tartandó megismételt közgyűlés esetén az eredeti, rendes közgyűlés meghívójában figyelmeztették. Ugyanazon a napon – változatlan napirend mellett – fél órával később az eredetileg határozatképtelen közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza.

A közgyűlés ülését az elnök, távolléte esetén a titkár vezeti. A közgyűlés az ülés megkezdése előtt egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, 1 fő jegyzőkönyvvezetőt és 2 fő jegyzőkönyv hitelesítőt választ. A 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő egyben ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait is.

A közgyűlés által hozott határozatokat az elnök a szavazatok összeszámlálását követően szóban kihirdeti. A határozatokat 8 napon belül írásba kell foglalni, ajánlott, tértivevényes küldeményként az érintett személyekkel postai úton közölni kell.

10.9 Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

 

 

 

Az Elnökség

11.

11.1 Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott 5 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, alelnök, titkár, gazdasági vezető és versenyfelelős.

A közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket (képviselőket) 5 évre választja. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek és illető jogok vállalásáról – a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni.

Az Elnökség minimum három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest – de legalább fél évente tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie.

Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.

Az Elnökség feladatai:

  1. az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  4. az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  5. az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  6. a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
  7. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  8. a tagság nyilvántartása;
  9. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  10. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  11. az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
  12. az Alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való javaslattétel;
  13. szükség szerint a fegyelmi jogkör gyakorlása a fegyelmi bizottság közreműködésével;
  14. határoz egyes tagok tagdíjának mérséklésére, kedvezmények nyújtására;
  15. jóváhagyja a fegyelmi szabályzatot.

11.2 Az Elnök jogai és kötelességei:

  • az Elnökség megbízása alapján a közgyűlés összehívása,
  • a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja,
  • a kiadások számláit ellenőrzi,
  • megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez,
  • harmadik személyekkel való szerződések megkötése,
  • a tagság érszrevételeit mindenkor figyelembe kell venni, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie,
  • a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell,
  • az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése,
  • gondoskodik a fegyelmi eljárás elinditásáról valamint a meghozott határozat jóváhagyásáról.

11.3 A titkár jogai és kötelességei:

  • az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt,
  • az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

11.4 Az alelnök jogai és kötelességei:

  • a szakmai, telepítési munka irányítása koordinálása,
  • a halállomány védelmének megszervezése,
  • az Egyesület egyéb tevékenységének irányítása.

11.5 A gazdasági vezető jogai és kötelességei:

  • az Egyesület pénzállományának kezelése,
  • a számlák kezelése és nyilvántartása,
  • a pénztárkönyv vezetése,
  • mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése,
  • a számlák hitelességének ellenőrzése.

11.6 A versenyfelelős jogai és kötelességei:

  • egyesületi versenyek szervezése, lebonyolitás,
  • a Megyei Horgász Szövetség által szervezett versenyekre részvevők toborzása.

11.7 A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése:

  1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  3. visszahívással;
  4. lemondással;
  5. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  7. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

12.

Mind a közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntéseit jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet az Elnökség tagjai és közgyűlés esetén további két tag írja alá.

 

13.

Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a gazdasági vezető kezeli.

 

Felügyelő bizottság

14.

14.1 Az Egyesület és az elnökség gazdasági munkáját, működése törvényességét három tagú Felügyelő bizottság kíséri figyelemmel. A Felügyelő bizottság az Egyesület felügyelő szerve. A Felügyelő bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés választja meg, többségi szavazattal 5 évre, az elnökség megválasztásával egyidejűleg. A tagok újraválaszthatók.

14.2 A Felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a hivatalos iratokba megkötés nélkül betekinthet.

14.3 A Felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki, vagy akinek a hozzátartozója, a jogi személy vezető tisztségviselője. A Felügyelő bizottság tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát, a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

14.4 A Felügyelő bizottság észrevételeiről írásban tájékoztatja az elnökséget. Amennyiben észrevételei alapján az elnökség nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, a Felügyelő bizottság a közgyűléshez fordulhat. Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben felhívására az elnöknek rendkívüli elnökségi ülést vagy közgyűlést kell összehívnia az indítványtól számított 30 napon belül. Ha ez nem történik meg, a Felügyelő bizottság maga jogosult a testület összehívására. Ha súlyos és huzamosan fennálló törvény- vagy Alapszabály-sértést tapasztal és észrevételei nyomán sem az elnökség, sem a közgyűlés részéről nem történik meg a megfelelő intézkedés, az ügyészséghez kell fordulnia.

Fegyelmi bizottság

15.

15.1 A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja.

15.2 A fegyelmi bizottságnak 5 tagja van.

15.3 A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek az elnökség, illetve a felügyelő bizottság tagjai.

15.4 A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak, valamint az elnökség és a felügyelő bizottság fegyelmi ügyeiben, az elnök kivételével.

15.5 A bizottság eljárásaiban az egyesületi fegyelmi szabályzatban foglaltakat alkalmazza.

15.6 A bizottság havonta tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról az elnökséget.

15.7 A fegyelmi bizottság tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek. A fegyelmi bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni az elnökség ülésén.

15.8 A fegyelmi bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. A fegyelmi bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

A fegyelmi bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén bármely tagja hívja össze. A napirendet is tartalmazó meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal korábban a fegyelmi bizottság valamennyi tagjának írásban, az átvételt igazolható módon kell megküldeni.

A bizottság akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van az ülésen. A fegyelmi bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

15.9 A bizottság tevékenységét testületileg látja el, vizsgálataihoz szakértőket is igénybe vehet. Döntéseiről a bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni.

 

Az Egyesület képviselete

16.

Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más  szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök önállóan képviseli, de ezen jogkörét esetenként az elnökség bármely tagjára átruházhatja.

 

 

Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

17.

17.1 A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.

A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban – fenntartási,- ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.

17.2 Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

17.3 Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat, a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, hanem azt a céljai szerinti tevékenységére fordítja. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

17.4 Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel.

17.5 Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról az Alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

17.6 Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

 

A testületi összeférhetetlenség

18.

18.1 A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

18.2 Nem lehet az Egyesület elnöke, elnökségi tagja, felügyelő bizottsági és fegyelmi bizottsági tagja az a személy, aki:

  1. olyan civil szervezetnél, amely jogutód nélkül szűnt meg – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig töltött be vezető tisztséget- úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;
  2. az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
  3. az Egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat – illetve;
  4. a b.) – c.) pontokban meghatározott személy hozzátartozója;
  5. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;
  6. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki;
  7. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
  8. Az a), e), f), g) pontoknál a tiltás az eseménytől számított három évre vonatkozik.

18.3 A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

18.4 A Felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki, vagy akinek a hozzátartozója, a jogi személy vezető tisztségviselője.

 

Vegyes rendelkezések

19.

Az Egyesület tagja a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetségének.

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

 

20.

Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

 

21.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról  szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről rendelkezései az irányadóak.

A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a 2016. május 13. napján megtartott közgyűlés 32/2016(V.13.) határozatával elfogadta, és az elfogadás napján lép hatályba.

Kelt: Apagy, 2016. május 13.

 

 

 

Egyesület elnöke Egyesület titkára

 

Záradék:

 

A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt  szövege megfelel a létesitő okirat-módosítások  alapján hatályos tartalmának.

 

Apagy, 2016. május 13.

 

Egyesület elnöke